ÍH 2014.155 PTK. HATÁLYBALÉPÉSE ELŐTTI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

A Ptk. hatálybalépésekor már bírósági nyilvántartásba bejegyzett egyesület - a törvényben meghatározott határidő lejárta előtt - csak akkor köteles az alapszabályát a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosítani, ha a Ptk. hatálybalépése után bármely okból a létesítő okirat módosítására sor kerül. A bejegyzett adat módosítását (törlését) megalapozó határozat jogszabályi, illetve alapszabályi megfelelőségére irányuló törvényességi felülvizsgálatra a nemperes eljárásban nem kerülhet sor [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 9. §, 11. §; 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 37. §].

Az elsőfokú bíróság a 2014. július 2. napján kelt 21. sorszámú végzésével az egyesület 1. számú új vezetőjeként (képviselőjeként) vette nyilvántartásba G. S. L.-t.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a Megyei Főügyészség fellebbezett, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak új határozat hozatalára utasítását kérte. A fellebbezésben foglaltak szerint az új elnök megválasztása érdekében 2014. június 14. napjára összehívott rendkívüli közgyűlésen a tagok nem döntöttek az egyesület a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, és az alapszabályt annak ellenére nem módosították, hogy annak a Ptk. 3:5. § f) pontja értelmében tartalmaznia kell a jogi személy első vezető tisztségviselőjének nevét. A kérelmező nem csatolta a változásokkal egységes szerkezetben foglalt létesítő okirat példányát, és nem igazolta, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

A Fellebbviteli Főügyészség a 2014. szeptember 19. napján kelt 3-I. számú beadványában a fellebbezést azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a Ptk. hatályba lépését követően megválasztott elnöknek, mint vezető tisztségviselőnek a tisztség elfogadására, valamint a jogszabályban meghatározott feltételek meglétére, illetve a kizáró és összeférhetetlenségi körülmények hiányára vonatkozó nyilatkozatát a Ptk. 3:22. § (4) és (6) bekezdéseire is kiterjedően kellett volna megtennie, továbbá a kérelmező által csatolt jegyzőkönyv nem tartalmaz információt az elnök megválasztásának módjáról, így nem állapítható meg, hogy arra az alapszabály 16.) pontjának megfelelően nyílt szavazással került-e sor.

A módosított fellebbezés nem alapos.

A 2014. június 14. napján megtartott rendkívüli közgyűlésen az egyesület tagjai a szervezet elnökének megválasztásáról döntöttek, amely az alapszabály módosítását nem igényelte, és annak módosítására a csatolt jegyzőkönyvből megállapíthatóan egyéb okból sem került sor.

A 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 11. §-ának (1) bekezdése szerint a Ptk. hatályba lépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a Ptké. 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a Ptk. hatályba lépését követő első létesítő okirat-módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. A Ptké. 9. § (3) bekezdés értelmében a Ptké. 9. § (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a létesítő okirata a 9. § (1) bekezdés szerinti módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. A Ptké. 9. § (5) bekezdés kimondja, hogy a 9. § (3) bekezdés szerinti időpontig az alapítvány, illetve az egyesület az 1959. évi IV. törvény alapján működik.

A kérelmező alapszabályát a 2014. június 14. napján megtartott rendkívüli közgyűlésen nem módosították, az egyesület a Ptké. 11. §-ának (5) bekezdése értelmében továbbra is az 1959. évi IV. törvény alapján működik, így az újonnan megválasztott elnök összeférhetetlenségi nyilatkozatára sem a Ptk., hanem az 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 37. §-ának (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásban a bíróságnak a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályok alkalmazásával abban a kérdésben kell döntenie, hogy a benyújtott kérelem alapján a nyilvántartásba vett szervezetre vonatkozó adat, jog, valamint tény bejegyzésére, módosítására, illetve törlésére sor kerülhet-e. A bejegyzett adat módosítását (törlését) megalapozó határozat jogszabályi, illetve alapszabályi megfelelőségére irányuló törvényességi felülvizsgálatra a nemperes eljárásban nem kerülhet sor. Az új képviselő bejegyzésének tehát attól függetlenül nem volt akadálya, hogy a rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvében a fellebbezésben kifogásolt nyílt szavazásra, mint választási módra utalás nem történt.

(Pécsi Ítélőtábla Pkf.III.20.344/2014/2.)